Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Álmok és jelentésük P

2010.08.30

Álmok és jelentésük

P

 

Pacsirta-szót hallani jegyez gazdagságot.

Pad. Öreg embernek: fáradtság; fiatalnak: szerencsés vállalkozás. (Kerner.)

Padlás. Rendszerint hideg időjárás.

Padláson járni: mutat halálesetet. Padlásról leesni: terveink összedőlése. Padláslyukból valakit látni: jelentőségteljes találkozás. Égő padlás: idegen ember látogatása. Padlást leszakadni látni: jegyzi örömünk végét. (R. M.)

Padláson asszonyt látni: adósság, ugyanott leányt: házasság. (Régi naptár.) Padlásunkon járó-kelő emberek: jegyeznek nagy bajt egy adósság miatt. (G.)

Padló. Jó vége egy könnyelműségnek.

Padlón feküdni: betegnek gyógyulás. Padlón járni: nagy gond. Padlót rakni: nem sikerült terv. Lángoló padló: egy elveszettnek hitt családtag visszatérése. Görcsös, régi padló: valakinek a halála, aki hozzánk tartozik. Ropogó padló: vendég rossz hírrel. Igen fehér padló: kedves asszony látogatása. Szőnyeges padló: mutat hatósági embereket. Gyékényes padló: utazás. (Kerner.)

Pajta. Fogadósnak: szerencsés, szolgának: verés. (Lipcsei.)

Pajzs. Jegyezd meg első reggeli gondolatodat, s szerinte cselekedjél.

Pala-fedő. Jókedv. Palatábla: gond.

Palack. Általában: kóborló élet jegye.

Durranó vagy éneklő palack: mutatja barátaid hűtlenségét. Melegvizes palack: betegnek gyengülés, útonjárónak: keserves találkozás. Hideg palack: elmaradó vendég. (Kerner.)

Teli palack: vándorlás, üres palack: nagy csalódás. Eltört palack: váratlan kellemetlenség a hatósággal. Esetleg betegség. Borospalack, amelyből nem folyna bor: lappangó betegség. Sok palack: gond a gazdaságban. (R. M.) Táncoló palack: öregember látogatása. Repedt palack: kacér asszony. Kis és szép palack: gyarapodás; jegyez esetleg kisleányt is. (Kálnay László.) Aranyozott palack: gyermeket jegyez gyermektelennek, másnak: sok kiadást. (Kis Böske.) Elérhetetlen palack: szomjasnak nagy megkönnyebbülés. (G.)

Palacsinta. Kellemetes vendég. Esetleg katona.

Palánk. Levél.

Pálca. Családi kellemetlenség.

Pálcás ember, aki jönne udvarunkba: rossz hír. Pálcás emberrel együtt járni: mutat közeli tömlöcöt. (1833.) Nagy pálca asszony kezében: nagy kívánság kicsiny eredménye. Kis pálca: megelégedett élet. (R. M.)

A különös álmokban: asszonyoktól megpálcáztatni és velük jól érezni magunkat: mutat gyötrelmes szerelmet. Asszonynak férjétől pálcaütést kapni: boldog szerelem.

Pálinka. Utazás. Néha a másvilágba.

Pallér. Bosszúság egy veres ember miatt. (1833.)

Pallos. Ha kezünkben van: veszedelem; máséban: jó barátság. (K.)

Pálmafa levelei között elrejtőzni: jegyzi; hogy nagy társaság előtt váratlan kitüntetés ér. Pálmát vinni: szerencse.

Palota. Ha másé: irigység, ha miénk: hízelkedés, gond és fájdalom. Palotát rombolni: elveszített tekintély. Palotába menni: félelem. (1833.)

Pamlag. Amelyen üldögélünk: jegyzi mindennapi életünket, amelyen fekszünk: jegyzi különös vágyainkat. Pamlagon hanyatt feküdni: egy nő szerelme, amelyet elérünk. Pamlagról leesni: kiábrándulás egy megnyertnek hitt szerelmi összeköttetésből. (1833.) Idegen pamlagon heverni: mutatja asszonyunk hűségét. Ha asszonyunkat látnánk idegen pamlagon: felesleges féltékenység. Asszony és férfi a pamlagon: zavaros élet. (R. M.)

Pamut. Legombolyítani: nem nagy szerencse. Üzletes embernek: károsodás. Pamutot szedni: tisztelet.

Panaszkodni valakinek: közelgő öröm.

Páncél (-t viselni): tolvajság. (Kerner.)

Pandúr. Rendszerint: hideg időjárás. Annak, kinek oka van a pandúrtól félni: könnyebbülés. (1833.)

Kernerben: asszonynak: kellemes szórakozás. Pandúrt fogni: veszedelem egy vásár miatt. Lókereskedőnek: jó vásár.

Pántlika. Rendesen adósságod jegyzi.

Az 1759-es könyvben: pántlikát mérni, minél hosszabbat, antul nagyobb kellemetlenség. Pántlikát venni: hű barátnő. Pántlikát hordani: pletykaság. Piros pántlika: tánc; zöld: remény; fekete: gyász.

Radics Mária szerint: pántlikába öltözködni, amelyből mezítelen testünk látszana: leánynak szerelmi sikert, asszonynak elárulást mutat. Ugyanott: pántlikás giliszta szerelmeseknek: nagy kiábrándulást is jegyez. Sok pántlika: sok szerető.

Pántlikás szíved: rongyos kötőfék. (Szűrszabó.) Pántlikát kapni idegen férfitól: leánynak nagy szerencse, asszonynak szomorúság. Elveszített pántlika: elveszített szív. (Kerner.)

Pányva. Káros utazás.

Pap. Betegnek: gonosz.

Papagáj. Tréfa. Nagy uraság.

A "lipcsei nagykönyvben": papagáj, amely megharapna: irigy barátnőt jelez; beszélő papagájt hallani: gonosz gúny. Papagáj asszony kontyában: áruló levél.

Papír. Írást hoznak: amely nem okoz örömet. Papírra írni: vigyázat adósaidra. Papírt lobogtatni: nagy károsodás.

Paplant kiteríteni: bátorság. (1833.)

Paprika. Bosszúság minden könyvben.

Papucs. Jókedv.

Lipcsei szerint: asszonytól papucsot kapni: mutat rövides szerelmi boldogságot. Asszonynak férfitól papucsot kapni: házasságtörés. Papucsot venni: utazás, lopni: bátorság. Papucsban járni: zavaros idő.

Kernerben: piros papucs: jegyez víg, szőke asszonyt, fekete papucs: szomorú, barna asszonyt. Elveszített papucs: elveszített szerető. Új papucs: új szerető. Papucsos férfi: rossz hír. Régi papucs: nem teljesülő vágy. Szomszéd papucsa: költözködés.

Parádé. Látni: szorongatott helyzet; benne részt venni: félelem adósság miatt.

Paradicsom. Gondtalan élet.

Paradicsomot inni: férfinak nevetséges, asszonynak: hónapszám. (K.) Paradicsomot befőzni: nagy öröm a háznál. Paradicsomot szedni: szeretőt cserélni. (R. M.)

Parafa-dugó. Jó jegy.

Paraj (-t enni): hosszú öregség.

Paraszt. Rendszerint időváltozás.

Az 1759-es könyvben: paraszt, ha megcsalna: kigúnyolnak; parasztnak eladni valamit: hosszú élet; paraszt, aki kergetne: biztos örökség; paraszttal beszélni: önhittség. Radics szerint: öreg parasztasszony: nagy veszekedés; fiatal parasztasszony: jegyez dolgos, jó feleséget. Parasztszobában lenni: minden jóra fordul.

Parasztokkal veszekedni: nagy uraság. Parasztot deresre húzatni: ajándék. (1833.) Gvadányi mondja: huncut a paraszt, miként egy araszt.

Parázs. Harag.

Párbajt vívni: elveszett ügy. Asszonnyal: rágalom.

Párduc. Az öröm jegye.

Parittya. Haszontalan fáradság. (K.)

Párna. Valakinek nagy gondot, szomorúságot okozunk. Párnán aludni: rejtett fájdalom. Párnát ajándékba kapni: gond jön a házhoz. Párnát vízen úszni látni: megkönnyebbülés. Kemény párna: rabság. Pelyhespárna: gazdag asszony. Párnás szék: betegség, harag. Szennyes párna: pletyka.

Paróka. Keserűség.

Parton járni: utazás. Parton ülni: elért cél. Parton guggolni: nyugtalanság.

Pástétom. Általában: betegség.

R. M. szerint: lúdpástétom: szegénynek további nyomorúság, gazdagnak: unalom. Kernerben: pástétomsütő: mutat felbomlott eljegyzést is.

Pásztor. Hír. Kár.

Az 1759-es könyv szerint: öreg pásztor: nagy időváltozás, fiatal pásztor: szomorú hír. Több pásztor: igen jót jelent. R. M. szerint: pásztor volnál, és nyájadat elveszítenéd: mutat nagy csalódást, amely megrövidíti életedet. Pásztor után járni: asszonynak hiábavaló szerelmi vágy. Pásztorkunyhó: szegénynek igaz szerelem, gazdagnak: boldogtalanság. Pásztortűz: öregembernek gyógyulás, leánynak: betegség. Pásztorcsillag, amely szólna hozzánk: elhagyott szülőföld.

András napján járó pásztor: rövid telet mutat. József napján beszegődő pásztor, ha öreg: káros esztendő, ha fiatal: sok eső. Pásztort megverni: igen nagy öröm. Pásztorokkal lopni járni: állatbetegség. (Régi magyar naptár.)

Pásztorbot útonjárónak: pihenést, másnak: vándorlást mutat. Pásztorokkal enni: zavaros esztendő. Pásztorral az úton menni: jó tanács. (Szűrszabó.)

Pata. Levél.

Patak, mely folyik: panasz; mely zavaros, és a házba folyna: nagy veszedelem és szomorúság; ha azonban tiszta a vize: közelgő jólét. 1759.)

Lassú patak: lusta asszony, lusta szolgáló. Sebes patak: árulás. Mély patak: hamis barátaid vannak. Halas patak: jó vásár. Patakban járni: elfelejtkezés. (R. M.)

Patak, amely szívünkből folyna: mutat elhagyottságot, szegényedést. Patak, amely az ágy alól kifolyna: egy asszony boldogsága függ tőlünk. Patakból inni, amelynek nem volna tiszta vize: egy asszony rabsága. Patakon átgázolni, anélkül hogy nedves lenne lábunk: egy szerelem elmúlása, amely még sokszor eszünkbe jut.

Patakban fürdeni: betegnek gyógyulás. (Kerner.)

Patkány. Ellenség.

Patkány, amely megharapna, szerelmi féltékenység. Patkánycincogás: hideg idő, családi perpatvar, kacér asszony. (Kerner.)

Páva. Ha kiált: szerencsétlenség.

Kernerben: páva mellett szolgálni (lánynak): jegyez kellemes ismeretséget. Repülő páva: kis öröm, amelyért nagy kamatot fizetünk. Napon sütkérező páva: veszedelem egy asszony hiúsága miatt. Pávatoll: haláleset. Pávatoll, amely külsőnket díszítené: tömlöc. Döglött páva: öregasszony szerelme. Páván lovagolni: nagy megszégyenítés egy szerelmi kalandon. Pávával lenni asszonynak: jegyez szorgalmas férjet; leánynak: közönséges szeretőt. (R. M.) Pávát böjtös napon enni: gonosz. Pávatollal játszódni: ingerlékenység. Alvó páva: csábítás. (1833.)

Pázsit. Kalandos élet.

Pecér. Botlás. Veszély.

Pecsenyét enni szegénynek: szomorúság; gazdagnak betegség. (1833.) Pecsenyebort inni: gond.

Pecsenye, amely volna vadból, és íze, szaga nagyon jó: szegényedés. (G.)

Pecsételni. Szerelmeseknek igen jó, másnak: veszteség.

Dugaszt pecsételni: bánatot felejteni. Levelet pecsételni: jegyez ingadozó szerelmet. Nőt lepecsételni: csalódás. Pecsétet törni: félelem egy adósság miatt. Vörös pecsét: atyafi halála. (R. M.)

Király pecsétjét feltörni: bátorságunk révén bajból menekedünk. Régi papirosokat újra lepecsételni: gond, pör, utazás. (G.)

Pehely. Betegség. Pelyhes kabát: titkos szerető. Vadkacsa pelyhe: kedves vendég.

Pelyhes ágy: gazdag asszony. (K.) Legénypehely leánynak: szomorúság. Leánypehely: álmatlanság. (R. M.)

Pék. Gondtalan élet.

Pékkel sütni valamit: felbontott eljegyzés. Péklapáton ülni: jó barátság. (R. M.) Péknek címerét látni és megéhezni: útonjárónak szerencse egy idegen városban; másnak: teljesülő kívánság. (K.)

Pelikán. Mindent lebíró szerelem.

Penész. Mindig pénz.

Penna. Gond.

Péntek. Vendégség.

Nagypénteken erdőben járni, fészket szedni vagy folyóparton időzni: jegyez sok szerelmi csalódást ez évben. Nagypénteken templomban lenni: anya halála. Nagypénteken mosni: szomorú húsvét. (R. M.)

Pénteken húst enni, lerészegedni vagy paráználkodni: szomorú szombatot jegyez. (Lipcsei.)

Pénteken szélfúvás vasárnapig tart. (Régi naptár.)

Pénz. Általában nem jó jegy.

Kernerben: pénzt találni: jegyez menekedést egy nagy károsodás elől; pénzt lopni: civakodás a családban; pénzt verni: hiábavaló munka; pénzt hamisítani nagyon jó és elsőrangú jegy.

Pénzed, ha van: kicsapongás. Pénz a kézben: új öröm elveszettnek hitt egészségedben. Sok pénz: kár a ház körül. Pénzt valakitől kapni: minden oldalról ellenséggel vagyunk körülvéve. Pénzt keresni és nem találni: szerencse a szerelmedben. Pénzt elveszíteni: vállalkozás, amely jóra fordul. (R. M.)

Pénzt asszonyodnak adni: igaz szerelem; más nőnek: gond. (Gvadányi.)

Pénzt fényesíteni: jegyez hideg időjárást. Pénzt oszlopokba rakni: ahány oszlop, annyi bánat. Pénzen vett gyerek: jó vásár. Pénzt zsákban hordani: tömlöc. Pénzt ásni: váratlan találkozás. Régi pénz: jegyzi atyádat vagy anyádat. (Szűrszabó.) Pénzt elásni: zavaros idő. Pénzt folyóba dobni: hasznos munka, jövedelem. Pénzt szegénynek adni: károsodás. (1833.)

Pénzt a földbe vetni: gazdának nagyon jó, másnak betegség. (Régi naptár.)

Pénzen tyúk módjára ülni: felbomló barátság. Pénzt szélben szellőztetni: nyugodalmas élet. Pénzen asszonyt vagy leányt venni: szegény öregség. (D. G. Gy.)

Pénzt nyerni: nagy gond. Pénzt a földre szórni: rosszullét. Pénz, amely bűvész keze érintésére testünkből kijönne: mutat megnyugvást egy fájdalmas szerelemben. Pénzt okádni: halál. Pénzt az árnyékszékben hagyni: elveszített szerelem. Pénz és sár összekeveredve: boldog szerelem. (F. S. gyűjtése.)

Pénzes ember: leánynak szomorúság. Pénz, amely fülünkben nőne: jegyez szomorú hírt szerelmünkről. Orrunkon növő pénz: gazdag asszony. Hasunk, ha pénzzel volna telve: jegyzi egy nő pazarlását.

Sok pénz, amelyet nem tudnánk megolvasni, kereskedőnek: sok adósságot, másnak: apró bajokat. Elveszített pénz egy idegen város kapujában: szerencsés pört vagy ott jó ismeretséget mutat. Pénzt mérlegen vagy literben mérni: nagy betegség. Szagos pénz: egy asszony szerelme. Rongyos pénz: gazdag öregség. Pénzverő: szomorúság. (Lipcsei.)

Pénzes láda, ha teli: rossz esztendő, nyavalya; ha üres: családi szaporodás. Bezárt pénzes láda: jó remény. Országúton talált pénzesláda: hiábavaló utazás. (K.)

Pénzes erszényt találni: jegyez új ismeretséget. Üres pénzes erszényt találni: adósság. Elveszített erszény: gazdag házasság. (R. M.)

Perbe jönni: árulkodás, amelynek nem kell hitelt adni.

Perec. Jó vásár.

Perecet sütni: jegyzi valakinek (atyafinak) az utazását. Perecet vásárfiának leánynak adni: megszerelmesedés. Vasperec: jó változás. (Kerner.)

Vasperecben ülni a piacon: ellenségeid megszégyenítése. (Lipcsei.) - Perecet törni: bátor tett. (R. M.)

Pereces trombitáját hallani: kellemetes hír.

Persely. Szegénynek becsület; gazdagnak betegség.

Templomi perselybe nem adakozni: mutat változást a házaséletben. Perselyt törni: bátorság.

Pete. Betegség.

Petefészek, amely fájna: gyulladás, szomorúság. (R. M.)

Petrezselyem. Rövid rosszullét.

Pézsma jegyez szerencsét.

Piac. Jó jegy.

Piacra menni, de ott nem vásárolni, szerelmeseknek: jó; másoknak kis bosszúság. Piacon árulni valamit: elfecsegett titok. Piacon halat venni: ájtatos cselekedet. Piaci veszekedésben részt venni: csendes élet. (R. M.) - Piaci kosár: elfelejtett szerető. (K.)

Piacon mindenkit megszólítani és titkos szerelmünket elpanaszolni: szerelmi boldogság.

Pikkely (halé): sok pénz.

Pince, amely volna nagy és magas: jegyez költözködést. Szűk és sötét pince: rossz házasság.

Pincébe menni András napja után: jegyez obsitos katonát; András előtt: betegséget. (1833.) Pincébe rejtőzködni: szerelmi bánat. Pincében bort kóstolni: múló betegség. Pincét törni: jó cselekedet. (K.)

Pincéből muzsikaszót hallani, mintha ott kísértetek mulatnának: hír a fejedelemről. (Lőcsei.)

Pincér. Fogadósnak jegyez lopást, másnak: vidám társasélet.

Pióca. Mellfájás.

Pipázni. Csalódás.

Égő pipa: hideg időjárás. Törött pipa: ajándék. Pipaszár: asszonynak jó jegy. Pipaszurkáló: jegyez herélőt, aki disznainkhoz jő. (Kerner.) - Pipát lopni: bátorság. (R. M.)

Pipacs. Vendég.

Pipacs, ha nő álmodba: jegyez változást.

Piros ruha: harag. Általában piros szín: szerencsés szerelem. Igen piros arcot látni: haláleset. Piros lábú asszony: utazás. Piros alkony vagy hajnal: szélvész. (R. M.) - Ha valamely testrészünk volna igen piros: szerelmi vágy.

Pirosat köpni: igen egészséges. Piros bor: útikaland. Piros házba lépni: rossz nő ismeretsége.

Piszokba esni: igen nagy szerencse. Piszoktól tisztálkodni: elválás egy jó baráttól. Piszkot enni: pénz.

Pisztoly. Harag jegye. Pisztolydurranás: kiábrándulás.

Pisztráng. Egy régi kívánságod teljesül.

Pitypalaty. Árulás.

Plajbász. Gond.

Ács plajbásza; tűzkár. (K.)

Plébános. Csendes élet. Eső.

Pocak. Gazdagság, pénz.

Poggyász. Ha nagy: haláleset; ha kicsi: fáradalmas élet.

Pofon. Házasok között jegyez nagyon jó egyetértést.

Pofont kapni: jutalom. Férfit pofon ütni: féltékenység, nőt: megszerelmesedés. Nagy pofont kapni: ambó. (1833.)

Pogácsa. Hosszú út, amelyből tán nincs visszatérés.

Hamupogácsa: utazás szeles időben. Olajpogácsa: hosszú tél. Kemény pogácsa: rossz látogatás. (1833.)

Pók. Minden könyvben szerencse áll mellette.

Pókot agyonütni: távol lévőt megsérteni. Pókháló: szerencsés szerelmi viszony egy gazdag asszonnyal, amely nem végződik házassággal. Pókháló jegyez még vérzést is. (R. M.) Padlásról leereszkedő pók: mutatja őszi időnket. Tőlünk elfutó pók: jegyzi egy gondolatunkat, amelyet szeretnénk valakivel közölni.

Pokolba menni: nagy kár háziállatainkban. Poklot messziről látni: kincskeresőnek igen jó, másnak: szegénység. (K.)

Pokróc. Sértés.

Pohár. Csalás.

Törött pohár: ismerősünk halála. Pohárköszöntő, amely hízelegne: verekedés a korcsmában. Pókhálós pohár: jegyzi atyánkat; belőle inni: vigasztalódás. Kis pohár: kisleány. Öblös pohár; öregasszony. Pohárból megszólaló ital: betegség. (1833.)

Polyva. Szorgalom. Hideg időjárás.

Polkát járni: asszonynak jegyez idegen férfit. (Lőcsei.)

Pólyás baba. Kis öröm.

Por. Perlekedés. Portörlő: kis mulatság.

Porcelán. Könnyek jegye.

Pondró, amely tőlünk menne: jegyez rágalmazást; betegnek: nehézséget. Pondró, amely felénk jönne: kiábrándulás egy szép reményből.

Pondrós húst enni: jegyez sok pénzt. Pondró: asszonynak jegyez még öregembert is. Pondrót nyelni: leánynak szívfájás. Eltaposott pondró: ellenséget mutat. (R. M.)

Ponty (-ot enni): szerelmeseknek élvezet, másoknak: fennakad egy fecsegő miatt.

Nagy ponty, amely elnyelni akarna: asszonyi üldözés szerelem miatt. Ponty, amely tőlünk menne: elveszített gyermek. (R. M.) Potykát venni, amely kezünkből ki akarna ugrani: jegyez kacér asszonyt.

Posta. Betegnek jó; egészségesnek kellemetlen. (1833.)

Postás, ha a házba jön: szerencse, ha elmegy a ház előtt: szerelmi csalódás. Postamester: jó tanács. Postakocsi: elmaradt látogatás. (Kerner.) Postakocsin utazni: elbúsulni egy eldobott szerető miatt. (R. M.) Postakürtöt hallani: Leánynak jegyesség, férfinak találkozás. Postát vinni: meghívás lagzira. (G.) Postás, ha szólna valamit: tedd ellenkezőjét. (Zadeka Márton.)

Posztó. Minél finomabb, annál jobb.

Rabok posztójában járni gazdagnak: harag, szegénynek: jutalom. Gácsi posztó: időváltozás. Abaposztó: szegény, de boldog házasság. Német posztó: vőlegénység. Bársonyposztó: tömlöc. Posztót venni: örökség. Posztókereskedőnél járni, de nem venni: betegség, halál. Posztóssal utazni: betegség elkerülése. Posztót lopni: hosszú, boldog élet. Posztót mérni: nagy csalódás. Posztót ollóval nyírni: elvágott boldogság. (1833.)

Pózna. Nagy küzdelem kis eredményért.

Pöröly. Szerelmeseknek: jegyez szülői beleegyezést. Másnak nehezen elérhető célt.

Pöszméte. Veszekedés a szomszédsággal.

Prédikáció. Titkos szerelem.

Prém. Örökség. Szép vagyon.

Prémes állat: hideg idő. Asszonyprém: szerelem. (R. M.)

Prés. Borprés: kis utazás hideg időben. Betűprés: falusi embernek idézése a városba.

Asszony által préseltetni: kiábrándulás. Présben lenni: megkönnyebbülés. Prést venni: hosszú élet. (1833.)

Pulyka. Harag. Hideg időjárás.

Pulykát lopni: jegyzi, hogy könnyelmű ígéretet tettél egy asszonynak. Pulykát enni: gazdag asszony szerelme. Pulykát őrizni: leánnyal játszadozni. Pulykának fejét elvágni: szomorúság, kiábrándulás. (R. M.) Pulykarikoltás: táncmulatságba hívnak. Dalfüzér, tánciskola. (1833.) Pulykát vinni valakinek: asszonynak mutat katonai ismeretséget; férfinak: pörösködést. (Zadeka.)

Pulykataréjt viselni arcunkon: egy nő gúnyt űz szerelmünkből. Pulykát kergetni: elért szerelem. Vadpulyka: utazás. Pulykamell: jó asszony. (Gvadányi.)

Púp. Büszkeség.

Púpos ember: bolondság; asszonynak: gonosz kívánság. Púpot vinni: baj a bíróságnál. Púpot érinteni: nagy nyeremény. Púp, amely volna hasunkon: nőnek szerelmi kínszenvedés, férfinak: kiábrándulás. Púpos asszony: váratlan felhevülés. Táncoló púposok: betegnek nehézség, egészségesnek: öröm.

Puska. Elsütni: rossz, irigység. Puskával vadászni menni: hűtlenség. Puskát tölteni: szerencsétlen szórakozás. Szép puska: szerelem. Puskával járni: gonosz gondolatok jegye. Légy víg.

Puszta. Ha kopár: hiú remény. Ha zöld: szerelem.

Puttony. Harag.

Pünkösd. Istenáldás.

Püspök. Megnyugvás.

*

Az alább következő álomfejtések a legrégibb magyar álmoskönyvből valók:


Pálmafaágat viselni: tisztességet jelent.

Pálcán járni: betegség.

Pápával beszélni: becsület.

Paradicsomban lenni: nagy öröm.

Párducot látni: vitézzé lenni.

Pázsit, mely zöld: télben nem jó, nyárban jó.

Patakot, zavarost, látni házadba befolyni: gyulladás vagy szomorúság.

Patakot tisztán látni házadba befolyni: sok jóval bővelkedést jelent.

Patkányt látni: harag, szégyen.

Pásztort látni, ki a csordát elvesztette: téged megcsalnak. Pásztorokat látni: jó.

Pellengérben állani: szegénynek is szégyen.

Pénzt mástól elvenni: háborúság. Pénzed, ha sok vagyon: kárvallás.

Pénzt látni vagy kézbe venni: új öröm. Pénzt, ha valaki ad: ellenségedtől dolgot várj. Pénzt, ha valaki marokkal ád tenéked, és te nem látod a pénzt: öröm. Pénzt találni, melyet mások vesztettek el: nagy nyereség. Pénzt kondérral találni, melyet mások dugtanak el, azt felvenni s nyereségnek tartani: egyebek a te dolgodat bánják, szerencsédet irigylik.

Pincébe menni: félelem. Pincéből jönni: szorgalmatos gond.

Pogácsát enni: rossz kedv.

Pokolba menni: marhánkban kár.

Poklos embert látni: komor kedv.

Pókkal álmodni: bánat.

Pókot megölni: jót jelent.

Pöszmétét látni: sok marhát jelent.

Puszpángfa: férfiaknak és asszonyoknak közönséges bajokat jelent.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Pásztó, Mátra út, 2.sz. 3060

(Balogh kinga, 2016.06.04 23:00)

Tudnál segíteni?

Válasz Balogh Kingának

(vegzet.eoldal.hu, 2017.01.02 12:18)

Kedves Kinga!
Miben lehetek segítségedre?